A/1. Kezdjünk is neki, nézzük először a hangsúlyozást!
Az olaszban a hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van.* Ez nekünk, magyaroknak kezdetben szokatlan, mivel a magyarban a hangsúly mindig az első szótagon van. Azonban a hangsúlyozás nagyon fontos, az is előfordulhat, hogy a megfelelő szóra gondolsz, de mivel rossz hangsúllyal mondod, nem fognak megérteni.
Hogyan lehet ez ellen „védekezni”? Gyakorlással. Hallgass sok szöveget, dalt, és ismételd is el a hallottakat. A leckékhez mindig megfelelő mennyiségű hanganyagot is fogsz kapni tőlem.
*Ez alól sok kivétel van, a hangsúly bármelyik szótagon lehet, és sok szó esetében nem az utolsó előtti szótagon van.
Nézzünk néhány példát! Most még odaírom zárójelben a szavak kiejtését, és a hangsúlyos magánhangzót aláhúzással jelölöm.
SZÓ |
KIEJTÉS |
KÉP |
MAGYARUL |
ragazza |
(rágáccá) |
lány |
|
donna |
(donná) |
nő |
|
arancia |
(áráncsá) |
narancs |
|
italiano |
(itáliáno) |
|
olasz |
lezione |
(lecióne) |
lecke |
Figyelj: ne keverd össze a hangsúlyos magánhangzót a hosszú magánhangzóval. Nézzünk egy magyar példát: a MOSOGATÓ szóban –mint minden magyar szóban- a hangsúly az első O-n van. Ez azt jelenti, hogy erőteljesebben mondjuk, de nem hosszan!
A/2. Hallgasd meg a szavakat, és a szavak utáni szünetben ismételd őket hangosan!
A/3. A magánhangzók kiejtése
Menjünk tovább, nézzük a magánhangzók kiejtését! Most ez elején még zárójelben a szavak után írom a kiejtésüket, és a hangsúlyos szótagot is mindenhol aláhúzással jelölöm.
A – a magyar Á hangnak felel meg. Ejtése lehet rövid és hosszú is, de az olaszok ezt nem különböztetik meg írásjelekkel. A hangsúlyos, nyílt szótagokban ejtik hosszan. A példák után majd meg is hallgathatod az összes itt felsorolt szót.
Példa:
arancia | (áráncsá) |
narancs (rövid ejtés) |
tavola |
(távolá) |
asztal (első „A” - hosszú ejtés) |
E – ezt kétféleképpen ejthetik, vagy úgy, mint a magyar E hangot, vagy úgy, mint a magyar É-t. Erre sajnos nincsenek pontos szabályok, de gyakoribb a zárt É hang ejtése.
Példa:
sera | (sérá) |
este |
nero |
(néro) |
fekete |
tempo |
(tempo) |
idő |
inverno |
(inverno) |
tél |
I – a magyar I-nek felel meg, ezt is hol hosszan, hol röviden ejtik, mint az A-t.
A hangsúlyos, nyílt szótagokban ejtik hosszan.
Példa:
cinque | (csinkue) |
öt (rövid ejtés) |
amico |
(amíko) |
barát (hosszú ejtés) |
Hangsúlyos magánhangzó előtt J-nek ejtjük.
Például
Pietro | (Pjétro) |
Péter |
A hangsúlyos I-t azonban mindig I-nek ejtik, sosem lesz J belőle!
Példa:
Romania | (Romanía) |
Románia |
Nem ejtjük, ha írásjelként szerepel, a ci, gi, sci szótagokban, például: Ciao! (csáo) (Erről részletesebben a következő leckében lesz szó.)
O – O-nak ejtjük,** ejtése lehet rövid vagy hosszú, az A-hoz és az I-hez hasonlóan.
Példa
otto | (otto) |
nyolc (rövid ejtés) |
scuola |
(szkuóla) |
iskola (hosszú ejtés) |
** Bizonyos szavakban a magyar O-nál egy kicsit nyitottabban, a magyar A és O közötti hangot ejtenek.
Hallgasd meg a fenti példaszavakat, és minden szót hangosan ismételj el!
U – megfelel a magyar U-nak vagy Ú-nak.
Hosszan a hangsúlyos nyílt szótagban ejtik.
Példa:
brutto |
(brutto) |
csúnya (rövid ejtés) |
uno |
(úno) |
egy (hosszú ejtés) |
Hangsúlyos magánhangzó előtt nagyon röviden ejtjük, (de nem V-nek!)
Például:
buono | (buóno) |
jó |
A hangsúlytalan I és U kivételével a kettős magánhangzókat az olasz nem vonja össze, mindig kiejtik mind a kettőt.
Példa:
due | (due) |
kettő |
sei |
(széi) |
hat |
A/4. Hallgasd meg a szavakat, és ismételd hangosan!
A/5. Hogy egy kicsit életszagúbb legyen a dolog, tanuljunk meg néhány köszönést!
SZITUÁCIÓ – KÖSZÖNÉSEK |
|
||
Ciao! |
(csáo) |
Szia! |
|
érkezéskor és távozáskor is használják, informális köszönés |
|||
|
|||
Ci vediamo |
(csivediámo) |
Majd találkozunk!/ Viszontlátásra! |
|
elköszönéskor használják, informális köszönés |
|||
|
|||
Buongiorno!* |
(buondzsorno) |
Jó napot! |
|
reggeltől egészen délután 2-3-ig használják, érkezéskor és távozáskor |
|||
|
|||
Buona sera!* |
(buonasérá) |
Jó estét! |
|
délután 3-tól estig használják, érkezéskor és távozáskor is. |
|||
|
|||
Arrivederci! |
(arrivedercsi) |
Viszontlátásra! |
|
távozáskor használják |
|||
|
|||
A presto! |
(aprészto) |
Viszlát, majd találkozunk! |
|
A dopo! |
(a dópo) |
||
Ci vediamo! |
(csivediámo) |
||
A piú tardi! |
(apju tárdi) |
||
mind a négynek hasonló a jelentése, elköszönéskor használják, baráti hangvételűek |
* Buongiorno és buon giorno - egybeírva és különírva is helyes. Ugyanez a helyzet a "buona sera"-val, így is helyes: buonasera.
A/6. Hallgasd meg a köszönéseket, majd ismételd őket hangosan, törekedve a helyes kiejtésre és hangsúlyozásra!
A következő leckében a mássalhangzók egy részének a kiejtését tanuljuk meg. Meghallgathatsz majd egy szép olasz dalt is!